Ki, kicsoda a fogászatban? - Fogászati szakterületek kisokosa

Ki, kicsoda a fogászatban? - Fogászati szakterületek kisokosa

A fogászattal foglalkozó orvosi területen is rengeteg ilyen mondat elhangozhatna, hogy: nem minden fogorvos szájsebész, de minden szájsebész fogorvos. Ugyanez igaz még számos szakterületre is, viszont vannak kivételek, hiszen ez az analógia már nem igaz például a dentálhigiénikusra. Azért hogy eloszlassunk pár tévhitet és hogy segítsük az orvos és szakember választást, ebben a cikkben bemutatunk pár fogaszátai szakterületet, hogy pácienseink átfogó képet kaphassanak arról, ki kicsoda egy fogászati rendelőben. 

Fogorvos vs. fogszakorvos

A fogorvos napjainkban az a fogászattal foglalkozó orvos, aki eredményesen elvégezte a fogorvosi egyetemet, ott diplomát szerzett majd három év rezidens képzés után szakvizsgát is tett. Korábban, még a kilencvenes évek végén is az volt a rendszer, hogy a friss diplomás fogorvosokat automatikusan mentek tovább a szakorvosképzésbe - ez lényegében azt jelentette, hogy más szakorvos kolléga mellett kezdtek el fogorvosként dolgozni - majd két évvel később tették le a szakvizsgát. Ezt a szakvizsgát akkor Fog és Szájbetegségek szakvizsgának hívták. Akkoriban az volt a szabály, hogy csak az nyithatott magánrendelőt, aki fogszakorvos volt. Fogorvos csak fogszakorvos mellett dolgozhatott, önállóan nem. A korszerűbb, jelenleg is bevett rendszerben viszon már három évet kell lehúznia egy fogorvosnak egy rendelőben mielőtt szakvizsgát tesz. És ezt a szakvizsgát már a világon mindenhol elfogadják. Viszont nélküle nehezebb a külföldi munkavállalás és az a fogorvos, aki nem szakvizsgázott az nem taníthat később kezdő fogorvosokat. Ettől függetlenül napjainkban, az általános fogorvosképzés magas színvonala miatt, egy magánrendelő megnyitásához már nem szükséges szakvizsgát tenni, de a fogszakorvos megnevezést csak az a fogorvos használhatja, aki letette a szakvizsgáját valamelyik területen. 

Ezek a területek pedig az alábbiak lehetnek: Konzerválófogászat és fogpótlástan szakvizsga,fogszabályozás, gyermekfogászatl, dentoalveoláris sebészet és maxillofaciális sebészet Parodontológia (száj és íny betegségei). Ezek az alapszakvizsgák és az alap fogászati szakterületek. Ezekhez pedig további professzionális szaktudások sajátíthatók el, mint például az orális implantológiai szakvizsga, ami mindössze 2019 óta végezhető el magyarországon és ami a szájüregi implantációs technikák legmagasabb szintű és legmodernebb eljárásait fedi le. Ahhoz, hogy valaki ezt a szakvizsgát letehesse az összes alap szakvizsgát sikeresen teljesítenie kell előfeltételként.

Mivel foglalkozik a szájsebész? 

A páceinsek a leggyakrabban a szájsebésszel találkozhatnak. A szájsebészetnek két fő területe van az egyik a klasszikusnak mondható szájsebészet (dentoalveoláris sebészet), a másik pedig az arc-, állcsontsebészet (maxillofaciális sebészet). 

Mit csinál a parodontológus? 

Ugyanilyen népszerű de kevésbé ismert szakterület a parodontológia. Egy jó parodontológus segítségével a száj és az ínybetegségek orvosolhatók.

A fogorvosi rendelők nélkülözhetetlen szereplői a fogászati asszisztensek

Ők azok, akik bár fogorvosi diplomával nem rendelkeznek, tudásuk és precíz munkájuk nélkül a fogorvosok csak félkarú óriások lennének. Egy fogászati asszisztens a saját felsőfokú szakképzésén, a fogászati alaptananyagokon kívül alapvető általános orvosi tudást is szerez, valamint magasszintű műszertan és vegyészeti tudás birtokába is kerül, hogy a megfelelő idejű gyakorlatának teljesítése után professzionálisan dolgozhasson a fogorvos vagy bármilyen fogszakorvos keze alá egy rendelőben. A fogászati asszisztens nem végezhet kezeléseket, kizárólag a fogorvos munkáját segíti kezelés közben és biztosítja számára a megfelelő eszközöket, kellékeket valamint operatív és technikai segítséget, teljeskörű asszisztenciát biztosít az orvosnak egy kezelés során. 

A klinikai fogászati higiénikus vagy közismertebb nevén a dentálhigiénés szakember 

Szintén nem fogorvos, viszont képesítésének előfeltétele, hogy már megszerezte és gyakorolta a fogászati asszisztens szakmát. Ő egy rendelő hierarchiájában közvetlenül a fogorvos után következik. A dentálhigiénés szakember ugyanis egy olyan fogászati szakember, aki asszisztensként tovább tanult, ebből adódóan bizonyos kezeléseket, egyszerűbb beavatkozásokat elvégezhet a pácienseken,úgy mint például a fogkő eltávolítás, fogfehérítés,polírozás,plakkfestés, professzionális szájhigiénés kezelések, szájhigiénés kezelési terv készítés, fluoridálás, ajakherpesz vagy afta kezelés, lenyomatvétel, fogszabályzó-kezelések előkészítése, közreműködés az ideiglenes pótlások elkészítésében. Illetve az ő feladata még az is, hogy teljeskörű szakértelmével, tanácsokkal lássa el a hozzá érkezőket szájápolás és prevenció témakörben. 

A Dental Network hálózatába tartozó rendelőkben kizárólag professzionális szakemberekkel dolgozunk. Kollégáink közt a fenti említett szakemberek közül válogathatsz, akik mindig készséggel állnak majd a rendelkezésedre!